2009.12.05-én Hajdúszoboszlón a párom megkérte a kezem egy gyönyörű rózsaköves gyűrűvel. Természetesen én igent mondtam! :) Ezt az eseményt, 2010. márciusig nem mondtuk el senkinek, ez volt a mi kis titkunk. Elég jól elfogadta a család a dolgokat. :) Ezután folyamatosan nézegettük a karikagyűrűket, beszélgettünk a hivatalosa családi körben tartandó eljegyzésről.
Decemberben meg is vettük a gyűrűket. Egy egszerű sárga-fehér arany gyűrű, olyan, mint a "csavartfagyi" a mintázata.
Először januárban lett volna megtartva üdülési csekkel fizettünk volna az étterembe, de az autó feladta a szolgálatot, így csúsztattuk. Februárban az üdülési csekkel elmentünk Hajdúszoboszlóra, Valentin-hétvégére. Isteni volt. Utána úgy volt, hogy március 10-én tartjuk meg Torkos csütörtökön. Csak sajnos Viktor nagymamája február 11-én elhunyt Így kegyeleti okok miatt nem tartottuk meg.
Hallottuk, hogy az egyik étterem, egész márciusban minden csütörtökön "Torkos csütörtököt" tart. Március közepén le is foglaltuk az asztalt. 2011.03.31.-ére.
Én nagyon vártam és készültem a napra, hiszen ez felér egy kisebb esküvővel és ez igen fontos esemény két ember kapcsolatában.
Csütörtökön fodrász és kozmetikus "készített" el.
Három autóval mentünk.
Jöttek párom szülei, az egyik bátyja és annak családja illetve az én szüleim, bátyám és a barátnője és a kereszt szüleim.
13-an voltunk. Szerencsére nem vagyok babonás. Kaptam egy kisebb csokrot, ami nagyon szép!
Különtermet kaptunk, a pincér csak velünk foglalkozott. Kihozta az italt és ezután kezdődött...
Se az én családomban se a Viktor családjában nem volt még ilyen eljegyzési vacsora, így nem igazán tudtuk a menetét. Anyukám átvette a szót és mondott egy rövid szöveget... Viktor tiszta ideges volt, remegett keze lába (mint, amikor a kezemet is megkérte) és miután anya befejezte mondandóját, Viktor kezdett bele. A szüleimhez fordult és engedélyt kért tőlük, hogy majd feleségül vehessen! :) Utána hozzám fordult, és feltette újra a kérdést: "Hozzám jössz majd feleségül?" Boldogan mondtam újra igent! És az ujjamra húzta a gyűrűt. Majd én következtem.. Arra nem emlékszem, hogy én mit mondtam... :) De bólogatott.. És az ujjára húztam a gyűrűt és következett a csók meg a koccintás és gratuláció.
A vacsora nagyon jól sikerült, finom volt minden és mindenki jól érezte magát. A család legalább jobban megismerte egymást. :) Minden úgy zajlott, ahogy szerettük volna.