Itt a könyvtárban, komolyan mondom, annyira kellemes az atmoszféra. Egyszerűen nincsen semmi. És éppen ez a baj. Senki nem ül se balra, se jobbra, de az egyik gép(!) életjeleket közöl velem. Ülök, várom, hogy betöltsenek az oldalak(de hát tudjuk, milyen lassú, egy macintosh-sal meg lehetne oldani a problémát), erre fel a teljesen kikapcsolt Computer magától bekapcsol, csak úgy a semmiből és bejelentkezik... Utána elkezd uszni a képcsövön a "WIndows" feliratos képernyőkímélő, vagy nevezzük, ahogy akarjuk. Hát, csodálatos kis világban élünk, én már semmin sem lepődök meg. Még azon sem, hogyha önkéntesen bejelentkezne az gép(ami mellesleg üres) msn-re és felvenne beszélgetőpartnernek. De bezzeg, amikor jön erre a könyvtáros, hogy a nem használatos gépeket leállítsa, akkor persze a gép nem megy. Ez meg hogy a b*dös életben megy? Azt hiszem, el kéne kezdenem tanulmányozni ezeket a hagyományos XP-s gépeket a könyvtárban. Itt a suliban már minden lehetséges. Viszont egyet tudok: az icikepicike macem ilyet sose tenne velem...