Mosolygós jó reggelt mindenkinek, így vasárnap reggel 14:30 tájékán. Nemrég érkeztem meg az űrből, ahol egy csodálatosat szeretkeztem Anettkával. Ezúttal, második űrbéli kirándulására, engem ért a megtisztelő feladat, hogy elkísérhetem a csinos műsorvezetőt. Persze nagyobb titkolózás övezte indulásunkat és ottlétünket, mint egy UFO világ-körüli útját Kistarcsa, Ócsa és Bugyi települések közvetlen érintésével új mexikói (spanyolul: Estado de Nuevo México/Méjico) landolással.



Ma reggel már biztos hallották a híradók, interpretációjában űrutazásunk kereskedelmi változatát, és abban is biztos vagyok, hogy a két konkurens bulvár napilap címlapjain is öles betűkkel látják majd: - Anettka és titkos társa szerencsésen földet értek. Természetesen a nevemet három darab „xxx” helyettesíti. Az esetleges űrlények iránt érzett tiszteletemből fakadóan skót szoknyában álcázva magam, adtam életem első interjúmat Hajdú Péternek az Esti Frizbi eheti szenzációjaként.

Közben egyfolytában csörgött a mobilom és nem fogják elhinni, nem tudtam kikapcsolni a XXI. század 3G –s, már szinte hó végén személyi kölcsönt is folyósító vívmányát, azon egyszerű okból kifolyólag mert lefagyott. Hiába nyomtam a kikapcsolás funkciót ellátó gombot, sűrű szabadkozások közepette –elnézést tényleg nem tehetek róla „jeligére a szerkesztőségbe”. Mikor már végképp nem bírtam a helyzet okozta stresszt, valaki odasúgta a fülembe: - Vegye ki az akkumulátort a készülékből … Megtettem! Mikor újból elkezdett csörögni ezek után is, már kezdtem arra, gyanakodni, hogy ez itt már csak egy földönkívüli beavatkozás következménye lehet és széles ívben, viszont annál nagyobb lendülettel szabadultam meg tőle. Olyan messzire dobtam, hogy még a koppanása megnyugtató érzését sem véltem hallani, ami újabb szöget ütött a fejembe. Talán magammal hoztam pár newtonnyi súlytalanságot a Holdról, mert tudni illik ott voltunk még pár órával ezelőtt?

És ezután jött az, aminek jönnie kellett. Csörgött a mobilom! De nem akárhogy, ugyanis a homlokomat törölgette és így szólt hozzám: - Uram, egy félórája szól egyfolytában az ébresztő órája, (persze a szundi funkciójának köszönhetően kisebb megszakításokkal). Azt még egy űrutazás után is elég hihetetlennek tartottam, hogy bármilyen modern készülékről is legyen szó, a házvezetőnőm hangjával szóljon hozzám. Arról már nem is beszélve, hogy a homlokomat is törölgeti, ezért egy belső késztetéstől vezérelve kinyitottam az egyik szememet és szembesültem a megkönnyebbülés derűs valóságával. Igaz izzadtan, vizesen és fáradtabban, mint lefekvésem előtt, de mégis a Földön, már a fogkefémmel a számban, viszont telefon nélkül, mert azt valóban eldobtam, így holnap a szervizben kezdem a napom.
Hát ilyen ez a popszakma minden szépségével és viszontagságával együtt :)

Serbán Marcell