Elég régen írtam már és ne haragudjatok de a lelki világom nem igazán adott okot arra hogy írjak. Még mindig nem találtam munkát pedig már tényleg jelentkeztem mindenhova. Még törölközőszárítónak is de semmi. Na nem baj. A magánéletemben sem fényesek a dolgok. Van egy lány akit szeretek és nem tudom miért. Finoman szólva is lecserélt egy másik pasira és most már azon gondolkozik hogy lehet hogy rosszul döntött. Én mondtam neki, de nem hitte el hogy igazam van. Minthogy akkor sem hitt nekem amikor két hétig bas*tattam hogy menjen orvoshoz mert fájt a hasa. Pénteken pedig kivettél a vakbelét:( Remélem ezentúl hallgatni fog rám:) Mert csak jót akarok neki. Elég sokat beszélgetünk, s mintha még mindig együtt lennénk. Szerintem én vagyok az első akinek ír ha felkelt. Bármi kis apróság történik nekem elmondja:)
De nem tudom miért ragaszkodom hozzá ennyire. Összetörte a szívem de a remény éltet hogy vele lehetek még egyszer. Pedig könnyen találnék mást sőt még lehetne is, de nem kell őt akarom:) Szeretem és nem tudom hogy fog dönteni hogy vele lesz e vagy inkább velem.

És itt van még egy fontos dolog. Keresek most munkát aki tud segíteni kérem szóljon fontos lenne. Időszakos munka is jó lesz, csak hogy összeszedjem magam és eltudjak indulni Angliába egy szebb jövő reményében. Azt hiszem ennyi