Gondolom ti is szoktatok verseket olvasni és keresitek azt amelyik leírja az érzéseiteket. Én is kerestem tegnap de nem találtam olyat ami teljesen igaz rá ezért inkább írtam egyet, a címe

Vallomás



Szívem száz szilánkra tört már, s bár sokszor szerettem

Nem sok olyan lány volt kit nehezen feledtem.

Ismét üres vagyok, itt legbelül érzem

Hogyha nem lehetek veled hidd el én elvérzem.

Zord és hideg tél van, arcomat fagyos szél simogatja

Lelked bársonyos éneke szerelmem csalogatja.

Elég volt egy perc hogy szívből szeresselek

És elég volt egy perc hogy tétován elvesszelek.

De nem adom fel , még küzdök érted

Sosem felejtelek, bár tudom hogy nem kérted.

Érzelmeid zavarosak, de nem hagyod hogy segítsek

Ellöksz magadtól, menekülsz csak engedd hogy rádnézzek.

Nézz mélyen a szemembe és a választ megkapod

Meglátod hogy szeretlek és érted bármit feladok.

Csak arra kérlek most hogy küzdj egy kicsit értünk

Ne add ilyen könnyen mert tévútra tértünk.

Ne bánts engem szavakkal, ne hazudd hogy nem szeretsz

Hogy kétségbeesetten menekülsz ez a legrosszabb amit tehetsz.

Hallgass a szívedre, ő az összes választ tudja már

Add át magad nekem és a boldogság megtalál.

Azt gondolod hogy sok vagyok, hogy ennyit nem érdemelsz

Hogy keressek eg y jobbat mert te nem mérlegelsz.

Pedig láthatnád ha akarnád hogy én csak téged akarlak

Éreznéd hogy mit jelentesz amikor a karomban tartalak.

Adj egy esélyt nekünk, mert ennyit megérdemlünk

Hagyj neki időt, hogy kibontakozzon szerelmünk.

Rád bízom a döntést ezzel a verssel távozom

Gondold át kérlek, én válaszod várom.