Gondolom ti is szoktatok verseket olvasni és keresitek azt amelyik leírja az érzéseiteket. Én is kerestem tegnap de nem találtam olyat ami teljesen igaz rá ezért inkább írtam egyet, a címe
Vallomás
Szívem száz szilánkra tört már, s bár sokszor szerettem
Nem sok olyan lány volt kit nehezen feledtem.
Ismét üres vagyok, itt legbelül érzem
Hogyha nem lehetek veled hidd el én elvérzem.
Zord és hideg tél van, arcomat fagyos szél simogatja
Lelked bársonyos éneke szerelmem csalogatja.
Elég volt egy perc hogy szívből szeresselek
És elég volt egy perc hogy tétován elvesszelek.
De nem adom fel , még küzdök érted
Sosem felejtelek, bár tudom hogy nem kérted.
Érzelmeid zavarosak, de nem hagyod hogy segítsek
Ellöksz magadtól, menekülsz csak engedd hogy rádnézzek.
Nézz mélyen a szemembe és a választ megkapod
Meglátod hogy szeretlek és érted bármit feladok.
Csak arra kérlek most hogy küzdj egy kicsit értünk
Ne add ilyen könnyen mert tévútra tértünk.
Ne bánts engem szavakkal, ne hazudd hogy nem szeretsz
Hogy kétségbeesetten menekülsz ez a legrosszabb amit tehetsz.
Hallgass a szívedre, ő az összes választ tudja már
Add át magad nekem és a boldogság megtalál.
Azt gondolod hogy sok vagyok, hogy ennyit nem érdemelsz
Hogy keressek eg y jobbat mert te nem mérlegelsz.
Pedig láthatnád ha akarnád hogy én csak téged akarlak
Éreznéd hogy mit jelentesz amikor a karomban tartalak.
Adj egy esélyt nekünk, mert ennyit megérdemlünk
Hagyj neki időt, hogy kibontakozzon szerelmünk.
Rád bízom a döntést ezzel a verssel távozom
Gondold át kérlek, én válaszod várom.