Teljes terjedelmében még sosem láttam az eddig megjelent Üvegtigriseket, emiatt pedig most meg szabad ám kövezni, de még mielőtt valaki felemelné a kezét (jobb esetben feldúltan kapálózna az egere jobbergérgombjáért, hogy nyomhasson egy ikszet), megjegyezném, hogy tegnap este felülmúlhatatlan élményben volt részem.



Az Üvegtigris 3. részének bemutatójára voltam hivatalos az egyik kolléganőmmel. Mint ahogyan általában a díszbemutatókon szokás, nagy volt a feszengés, utána meg talán kicsit hosszúra nyúlt a stressz növelő csúsztatott filmkezdés, viszont ami azután abban a 100 percben történt, az valami csodálatos volt. Leszögezném, hogy alapjáraton nem szeretem a magyar filmeket és épp ezért kétkedve ültem be a süppedős mozifotelbe, hogy megnézzem a kultfilmnek kikiáltott őrült büfés társaság újabb esetlenkedéseit, de szerintem annyira tökéletesen helyén volt minden egyes apró mozzanat és poén, hogy nem volt senki, aki kibírta volna nevetés nélkül a filmet.

Figyeltem. Az alkotók vagy nagyon alapos kutatómunkát folytattak mindenféle korosztály és beállítottság alapján a potenciális nézők körében, vagy egyszerűen látnokokról volt szó, mert a mozi alatt minden egyes mondat más és más beállítottságú és poénérzékenységű embereknél talált be... csodálatos volt látni, hogy még születnek jó magyar alkotások! Szóval még egyszer respekt, és ha azt hiszitek, hogy idén eleget röhögtetek a harmadik Üvegtigris nélkül is, akkor tévedtetek!

ui.: Férfiaknak ajánlom szíves figyelmébe Szabó Erika eszméletlenül tökéletes hátsóját... szerintem a fenék által adott élmény már magában megéri a jegy árát! ;)