Csodálatos az is, mennyire érzékenyek az emberek. Mint egy rózsa. Mint
egy kankalin. Oly végzetesen figyelnek minden szóra, mely hiúságukat
sértheti, mint senki és semmi az élők világában. Egy hanglejtés is
halálra tud sebezni egy embert, igen, már az is, ha éppen hallgatsz
róla, mikor ő úgy várja, hogy dicsérjed, vagy helyeselj neki: örökké
ellenségeddé változtat egy embert.S ugyanezek az emberek, akik ilyen félelmesen finom hallással
érzékelnek mindent, ami személyükre vonatkozik, akik egy kézszorítás
bensőségén, egy telefonbeszélgetés hanglejtésén is átérzik a személyük
felé villanó véleményt vagy igazságot, ezek a mimózánál gyöngédebb és
érzékenyebb emberek gondtalanul követik a legotrombább aljasságokat,
szemrebbenés nélkül kegyetlenkednek, közömbösen és néha jókedvűen is.
Az emberi léleknek ezt a rugalmasságát nem érdemes bírálni; csak tudni
kell erről. S nem lepődni meg semmin, soha